A 2008-as Év Kórháza verseny 2. helyezettje
Úgy döntöttem a hét elején, hogy a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjába látogatok el. A médiában – főleg tavaly – már sokat hallottam arról, hogy a Szívközpont nyugat-európai színvonalnak megfelelő körülmények között gyógyítja az oda beutalt betegeket. A kórház, amely a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának önálló egységeként 2003. január 1-jén nyílt meg –, két épületből áll. A Városmajor utcából tudunk bemenni a régebbi épületbe, míg a modern klinikai épületet a Gaál József utca felől tudjuk megközelíteni a legegyszerűbben. (Egyébként a régi épületből is átjuthatunk az újabbikba egy nagy kerten keresztül).
Internetes nyomozásom során megtudtam, hogy az újabb épületet tervező Dr. Finta Józsefet Építőipari Nívódíj Elismerő Oklevéllel tüntették ki. Ezen nem is csodálkozom, nekem is tetszik a modern stílusú épület!

Először a régebbi épületbe mentem be, hogy ott tartsak terepszemlét. Rossz döntés volt délelőtt menni, mert rengetegen voltak a folyosókon, a várótermekben. Emiatt sajnos fotókat sem tudtam készíteni.
A régi épületben sétálva tisztaságot tapasztaltam mindenhol, még a vécékben is, ahol a kilincs sem hiányzott az ajtókról, és WC papír is volt!!! Itt nem töltöttem sok időt, mivel nagyon sok beteg volt az épületben, fotózni sem tudtam, és hajtott a kíváncsiság, hogy minél hamarabb láthassam a modern épületet, amelynek felszereltségéről már sok jót hallottam. Az Acsádi utcán gyalogoltam fel a Gaál József utca sarkára. Hát, mit ne mondjak, jó kis emelkedő vezetett fölfelé. Igazi bemelegítő egy szívterheléses vizsgálathoz. Sőt, egy idős embernek már ez önmagában egy szívterheléses túra, mire felér ezen az utcán. Még szerencse, hogy nem csak ezen az útvonalon lehet odaérni, de nekem automatikusan erre vitt az utam. Miután végre felértem, bementem az épületbe. Rögtön jobb oldalt egy üvegajtó mögött található a porta, ami inkább recepcióhoz hasonlít. A portás nem egy üveggel elkerített fülkében ül, hanem egy recepciós pult mögött. Rögtön, ebben a helyiségben van a járóbeteg-rendelés várója. Ez egy rendkívül kellemes hangulatú váró: növények, vízautomata, tévé. Éppen a Spektrum tévé egyik állatos műsora ment, mikor körülnéztem. 5 perc múlva jöttek a mentők és egy lélegeztetőn lévő beteget hoztak hordágyon, csövek lógtak ki az orrából. Ilyenkor, ahogy az lenni szokott rögtön az futott át az agyamon, hogy sohasem szeretnék ilyen helyzetbe kerülni. Nem szeretném, ha valaha ilyen állapotban vinnének kórházba. Dehát, sajnos sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ez rám többszörösen is igaz, hiszen, akit már egyszer transzplantáltak, annak több betegséggel, egészségügyi problémával kell szembenéznie.
A betegváró után a földszinti folyosón mentem tovább. Itt oktatótermek, előadók találhatóak a SOTE hallgatói számára. Mindvégig tisztaságot tapasztaltam, a vécében is.

Unokatestvérem egy hete járt a kórházban szívpanaszai miatt EKG-n, terheléses vizsgálaton, ultrahangon. Őt kérdeztem tapasztalatairól. Fruzsina (az unokatestvérem) szerint az adatokat felvevő hölgy nagyon készséges és jókedvű volt. Ugyanígy a terhelést végző hölgy is. A vizsgálat után lehetősége van a vizsgálatra érkezőknek lezuhanyozni, felfrissülni egy külön helységben, mielőtt felöltözne. Biztos vannak ilyen jó körülmények máshol is, de én még nem hallottam ilyenről hazai viszonylatban. Az EKG és az ultrahang vizsgálat is nagyon jó hangulatban telt, az asszisztens és az orvos is barátságosak voltak, alaposan végig lehetett velük beszéli mindent, válaszoltak a kérdésekre…
Információgyűjtésem során megtudtam, hogy a központ nagy előnye az az MRI laboratórium, amelyet egy évvel ezelőtt helyeztek üzembe. Egy olyan készülékről van szó, amelyből csak pár darab van Európában!
Fentiek fényében érthető, hogy az Év Kórháza tavalyi versenyén miért az SE Kardiológia központja végzett a második helyen. Megtaláltam az idei szavazás állását: eszerint a Központ jelenleg a harmadik helyen áll.